Alsóregmec Borsod-Abaúj-Zemplén megyének a zempléni területén, a magyar-szlovák határ mellett, a Hegyközi-dombság kistáján, a Ronyva-patak völgyében fekszik. Közelében másodrendű út halad, de a település csak alacsonyrendű utakon közelíthető meg.

A falu megalapítói a hegyvidék és a síkság találkozásánál teremtettek otthont maguknak. A területen átfolyik a Ronyva vize, amelybe a község határától délre folyik a Bózsva-patak. A patakvölgyek termékeny földjei kedvező feltételeket nyújtanak a szántóföldi gazdálkodáshoz.

Sátoraljaújhelyből kiérve, érintve Széphalmot, ahol a Kazinczy hamvait őrző park mellett elhaladva kapaszkodhatunk északnyugatnak, hogy Mikóháza és Regmec között bekanyarodjunk hazánk legészakibb tájegységére, a Hegyközbe. A két világháború között " Károlyi-ország" néven is emlegették. Egyrészt azért, mert területének jó részén a Károlyi grófi család volt az úr, másrészt azért, mert olyan földrajzi egység, akár egy miniatűr ország. A zempléni-hegysor derekába ékelten háttal a Hernád-völgynek, s kissé háttal az ország szívének is, északról, nyugatról és délről sűrű erdők borította összefüggő hegykoszorú határolja. És hogy még kelet felé se legyen nyitott, az országhatáron folyó Ronyva zárja el a legenyei dombokon túli testvértájtól.

Alsóregmec a Hegyköz nevü kistály kapujában fekszik. A név a földrajzi elhelyezkedésre utal. Csodálatos természeti környezetben, szép, hegyekkel koszorúzott völgy a Hegyköz. Nyugati szélén az Eperjes-Tokaji-hegylánc erdőkkel borított részei fogják körbe. A Sátoraljaújhely fölött emelkedő Magas-hegy, majd utána a Szava, Som, Kis-Hallgató, nagy-Hallgató, Ritka-hegy, Fekete-hegy határolják a vidéket... A Hegyköz keleti határát alkotó bári, toronyai és lengyel hegyek már nem a Hegyköz, hanem a Zempléni-szigethegységhez tartoznak.

Alsóregmec határa földrajzi jellegét tekinve két egymástól erősen különböző területből áll. A község belterületét mezőgazdasági művelésre alkalmas sík, illetve dombos táj öleli körül Felsőregmec, illetve Mikóháza felöl az országhatárig. Az alsó határt Rudabányácska felé hegyek, erdők alkotják.

Alsóregmec külterületét ma keletről az országhatár, a Ronyva patak határolja. Mivel Széphalom és Rudabányácska 1981-ben egyesült a várossal, az alsóregmeci földek délről Sátoraljaújhely területével érintkeznek.

Éghajlati - domborzati jellemzők

Az éghajlata mérsékelten hűvös, mérsékelten száraz. A terület vízhozama és vízjárása szélsőséges.

Növény-és állatvilág jellegzetességei

Alsóregmec természetes növényzete a kárpáti flóratartomány kassai flóravidékének megfelelő. Talaja a Ronyva-völgyi ártérnek köszönhetően fiatal nyers öntéstalaj, amit többnyire szántóként hasznosítanak. Természeti adottságai a mezőgazdaságnak kedveznek, de a kistáj tájesztétikai sajátosságai, védett természeti értékei az üdülés és kirándulóturizmus számára is nagy vonzerőt jelentenek.

A változatos domborzati formákat is magába foglaló, nagy kiterjedésű alsóregmeci határrészek, amelyek a Vilyvitányi-röghegység lábától, a Bózsva és Ronyva széles árterén keresztül egészen a Zempléni-hegység belsőbb régiójáig nyúlnak, számos érdekes előhelyet, élőhely - fragmentumot tartalmaznak. Ez a sokszínűség elsősorban a növényzet változatosságában látszik jól. A növény- és állatfajok egyedeinek vándorlását a folyó vizek, különösen az áradások, passzív módon, a folyásirány szerint rendszeresen segítik. Egy-egy nagyobb mennyiségű csapadék után a Bózsva és Ronyva vize akár több méternyit is emelkedik (órák alatt jut el a tetőzésig), ilyenkor rengetek felkavart üledéket, uszadékot szállít, amit részben saját hegyközi öntésterületén rak ki, mely ha kedvező életfeltételeket talál elszaporodhat, közössége stabillá válhat. Itt található a vízparti magaskórós, fűz és éger alkotta ligetes növényzet. A víztől távolabb a melegebb szárazabb részeken tölgyesek, a hűvösebb, párateltebb helyeken gyertyános-tölgyesek és bükkösök tenyésztek.

Alsóregmec határából ismert ritkább növények a karéjos vesepáfrány (Polystichum aculeatum) érdemel említést, mely védett növény.

A Bózsva alsóregmeci szakaszáról is ismert folyami rák (Astacus astacus) alsóregmeci példánya a sátoraljaújhelyi Kazinzy Ferenc Múzeumban található, melynek testhossza a 13 centimétert is meghaladja. Apróbb rokona a kárpáti bolharákok sokkal gakoribbak a környék patakjaiban.

Szárnyas rovarok közül az álkérészek és kérészek több faja is él a Bózsvában. A Bózsva mellett találhatók a sávos szitakötők (Agrion splendens), valamint a kisasszony szitakötők (Agrion virgo). Alsóregmec vizeiben nem ritka a vízi skorpió (Nepa cinerea).

A vízi bogarak közül a nagy szegélyes csíkbogár (Dytiscus marginalis) is került már elő a Bózsvából. A Bózsva jellegzetes faja a foltos patakcsíkbogár (Platambus macultus). Tömegesen került elő a Bózsvából a szőrös keringőbogár (orectochilus villosus). A holyvák közül feltűnő itt a vöröshátú partiholyva (Paederidus ruficollis), a réti partiholyva (P.littoralis), a közönséges szemesholyva (Hypostenus cicindeloides). A víztől távolabbi gyepeken, utakon láthatjuk gyalogolni a három-négy centiméterre is megnövő közönséges nünükéket (Meloe proscarabaeus), melyek testükben halálos mérget hordoznak, amelyet védekezésként használnak. Az emberi bőrön is fájdalmas hólyagot húz ez a cantharidin nevű anyag. Egy ritka faj is él a környék dombjain, az uráli nünüke (Meloe uralensis), amelynek eddig csak egyetlen példánya került elő a hegyközből. Alsóregmecről előkerült érdekesebb bogarak még: a kis szarvasbogarak (Dorcus parallelipipedus) és a fémes szarvasbogár (Platycerus caraboides), májusi vagy közönséges cserebogár (melolontha melolontha). Erdőkben gyakori az erdei ganajtúró (anoplotrupes stercorosus). A cincérek fajai is megtalálhatók Alsóregmecen.

A gerinces állatok közül a halak csoportja viszonylag jól kutatott a Hegyközben. A Bózsva jellegzetes fajai a karcsú testű, arasznyi sujtásos küszök (Alburnoides bipunctatus), fejes domolygók (Leuciscus sephalus), fenékjáró küllők (Gobio gobio). Nem ritka a kövi csík (Noemacheilus barbatulus) sem. Szintén előkerült már innen a magyar márna (Barbus meridionalis petenyii).

Kétéltűek közül a kecskebékák (Rana esculenta) gyakoriak. Rokonai közül az erdőkben is elterjedt a barna erdeibéka (Rana dalmatina), amely csak szaporodáskor vonul a vizek felé. Ugyanez mondható el a barna varangyról (Bufo bufo) és a zöld levelibékáról (Hyla arborea ) is. Találhatók még vöröshasú unkák (Bombina bombina), sárgahasú unkák (B. variegata). Farkos kétéltűek közül a pettyes gőte (Triturus sulgaris) a legelterjedtebb a vidéken.

A hüllők közül a fürge gyík (Lacerta agilis), és a zöldgyík (L. viridis) is megtalálható. A kígyók közül legelterjedtebb a vízisikló (coronella austriaca), nem ritka a rézsikló (Coronella austriaca), melyet könnyen összetévesztenek a keresztes viperával. Sokan mérges kígyónak vélik és agyonverik a törékeny kuszmát (Anguis fragilis), pedig Magyarországon minden kétéltű és hüllő törvény által védett.

A madarak háromszáznál is több faja fordul elő Alsóregmec környékén. Legnevezetesebbik közülük azonban az Európában is ritkának számító a legelők fölött vadászó parlagi sas (Aquila heliaca).

A nagy ragadozó madár jelenléte,a legeltetés abbamaradása miatt eltűnőben van az ürge (Spermophilus citellus). Az erdőkben nem ritka a mókus (Sciurus vulgaris).

Az emlős állatok közül ismert még a védett denevér is a környéken, a horgasszőrű denevér (Myotis natteren), a bajuszos denevér (M.mystacinus), a pisze denevér (Barbastella barbastellus), a rőt korai denevér (Nyctalus noctula), a barna hosszúfülű-denevér (Plecotus auritus), és a vízi denevér (Myotis daubentoni). Található erdei fülesbagoly (Asio otus), erdei cickány (Sorex araneus), törpecickány (S. minutus), keleti cickány (Crocidura suaveolens), közönséges erdei egér (Apodemus sylvaticus), sárganyakú erdei egér (A.flavicollis), pirók egér (A.agrarius), házi egér (Mus musculus), güzü egér (M. spicilegus), törpeegér (Micromys minutus), mezei pocok (Microtus arvalis), közönséges vízipocok (Arvicola terrestis), vakond (Talpa europaea), keleti sün (Erinaceus roumanicus).

A ragadozó emlősök közül nyest (Martes foina), borz (Meles meles), vörös róka (Vulpes sulpes) gyakori a környéken. A vadászható patások közül az őz (Capreolus capreolus), gímszarvas (Cervus elaphus) és a vaddisznó (Sus scrofa), valamint a muflon (Ovis ammon musimon) is található a területen.

Alsóregmec növény-és állatvilága nem szegényebb, mint a környék védett területe a Zempléni Tájvédelmi Körzet. Igaz, hogy itt kisebb és kevésbé feltűnő a kárpáti flóra-és faunaelemek számaránya, viszont az alföldi tájak élővilága színesebbé teszi e vidéket. Alsóregmec egyetlen területe sem védett, de mind érdemes arra, hogy a rajta elő növényeket és állatokat, amelyek között több európai szinten is értékesnek minősített faj van, becsülni kell, hogy az utódoknak is megőrizzük.